Körforgásos csomagolás – Az éghajlatváltozással kapcsolatos forgatókönyv-elemzésünk három tanulsága

Az éghajlatváltozás hatásait vizsgáló forgatókönyvek számos feltételezett jövőbeli kimenetelt, változást írnak le. Annak érdekében, hogy a vállalatok felelősségteljesen tudják stratégiájukat megalkotni, s hogy tisztában legyenek döntéseik pénzügyi vonatkozásain túl a természeti hatásaival is, a szakmai szervezetek nemzetközi ajánlásokat tesznek és ösztönzik a cégeket, intézményeket, hogy vizsgálják meg az éghajlattal kapcsolatos kockázatokat és lehetőségeket. A Pénzügyi Stabilitási Tanács által létrehozott éghajlattal kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport (TCFD) ajánlásait beépítve mi is elkészítettük a DS Smith éghajlatváltozással kapcsolatos forgatókönyv-elemzését, és értékeltük az éghajlatváltozásból eredő lehetséges pénzügyi és stratégiai hatásokat vállalatunkra nézve, hogy megfelelő válaszlépéseket dolgozzunk ki üzletmenetünkben.

Mik voltak a kiindulópontok?

„A jelenben a jövőért” fenntarthatósági stratégiánk is már magában foglalja a TCFD ajánlásokat. Olyan ambiciózus éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásokat tettünk benne, mint a károsanyag-kibocsátás nullára csökkentése 2050-re vagy az olyan súlyos jelenségekre való reagálás, mint például a vízhiány.

A CDP klímaváltozás jelentésünk kiváló kiindulási pont volt az éghajlatváltozási forgatókönyv vizsgálatunkhoz, ugyanis a CDP számára készített közzétételünk nagyban segítette a TCFD szempontok beszámolónkbeli teljesítését, beleértve a vállalatirányítást, az éghajlattal kapcsolatos kockázatok és lehetőségek azonosítását, értékelését. Emellett együttműködtünk a Fenntarthatóság, a Kockázat/Biztosítás és a Befektetői Kapcsolatok csoportokkal, hogy megértsük, hol és miként illeszkednek egymáshoz az éghajlatváltozás lehetséges kimenetelei, meglévő vállalati kockázatkezelésünk és hogyan tükröződik mindez az éves beszámolónkban.

Számos éghajlatváltozással kapcsolatos forgatókönyvet alkalmaztunk, hogy azonosítsuk a változással kapcsolatos lényegi kockázatokat és lehetőségeinket „A jelenben a jövőért” fenntarthatósági stratégiánk részeként. Ide tartoznak az átállási kockázatok, mint például a szén-dioxid-kibocsátás adók növekedése, a nyersanyagellátás veszélyei, valamint az éghajlat hosszabb távú megváltozásának következményei is, mint a vízhiány. Az éghajlattal kapcsolatos kihívások kapcsán nagy lehetőségeket hordoz a fenntartható csomagolás iránti kereslet, a megújuló technológiák alkalmazása, az erőforrás-hatékonyság növelése, a jobb újrahasznosítási infrastruktúra és a rostalapanyagok cirkulártatása, melyeket az integrált újrahasznosítási, papír- és csomagolási tevékenységünk során használunk fel.

Az éghajlati forgatókönyvek számos lehetséges prognózist rajzolnak fel, a jelentős dekarbonizációt lehetővé tevő technológiai fejlődéstől a „szokásos üzletmenet” folytatásáig. Az elsődleges adatokat (például energia- és vízfogyasztás, termelés, jelenlegi és várható szén-dioxid-kibocsátás) kombináltuk az IEA 1,5°C-os cellulóz és papír, az IEA 2°C-os fenntartható fejlődési forgatókönyvben és az IIPC 6°C-os klímaforgatókönyvekben megadott másodlagos adatokkal, hogy megbecsüljük az éghajlati kockázatok pénzügyi kihatásait minden egyes forgatókönyv tükrében.

Mit tanultunk?

Míg az éghajlati forgatókönyv elemzések során azt feltételeztük, hogy bizonyos működési költségek növekedhetnek, amikkel számolnunk kell, mégsem kell lényeges változtatásokat végrehajtanunk a körforgásos üzleti modellünkön. Ahogy a társadalom átáll a fenntarthatóbb gazdasági modellre, lehetőség nyílik arra, hogy a körforgásos csomagolás jelentős szerepet játsszon a márkák és fogyasztók karbonlábnyomának csökkentésében.

Amint azt az IEA Pulp & Paper 1,5°C-os forgatókönyve is leírja, az újrahasznosított papír iránti megnövekedett kereslet nagyobb mértékű újrahasznosítást tesz lehetővé, ami olyan rendszer felé tereli a közösségeket, amelyben az alapanyagok hosszabb ideig maradnak használatban. Ez ösztönzően hat arra, hogy körforgásos üzleti modellhez szükséges termékeket tervezzünk, növeljük az erőforrás-hatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat használjunk.

Így például a Circular Design Metrics segítségével csomagolási megoldásainkat úgy tudjuk kialakítani, hogy biztosítsák az újrahasznosíthatóságot és csökkentsék az ellátási lánc terhelését is. Nagyobb erőforrás-hatékonyságot érhetünk el, ha a szükségesnél nem használunk több papírrostot, és olyan zárt ellátási láncú újrahasznosítási megoldásokat alkalmazunk, amelyek a jó minőségű anyagokat a körforgásos gazdaságon belül tartják. A jó minőségű hulladékpapír kevesebb feldolgozást (tehát kevesebb energia- és vízfogyasztást) és összességében kevesebb újrahasznosított anyagot jelent, ami költségmegtakarítást eredményez a papírgyártás során, valamint mérsékli a kibocsátást is.

A körforgásos üzleti modell működtetése energiaigényes, ezért a papírgyárainkban és csomagolóüzemeinkben olyan a körforgásos energia bevezetésére irányuló újításokba fektetünk be, mint például anaerob bakteriális lebontás, a hulladékhő visszanyerése és a megújuló forrású villamos energia termelése, melyek kulcsfontosságúak a csomagolási megoldásaink életciklus szintű szénlábnyomának csökkentésében.

2015-ös értékekhez képest 23%-kal csökkentettük termelésünk tonnánkénti szén-dioxid-kibocsátását. Nemrégiben pedig bejelentettük, hogy a 2019-es eredményekhez képest legalább 40%-kal tovább mérsékeljük a termelésünkhöz kapcsolódó tonnánkénti szén-dioxid-kibocsátásunkat 2030-ra. Ezen túl kötelezettségvállalást tettünk arra is, hogy 2050-re elérjük a Net Zero kibocsátást.

Fontos látni, hogy a kibocsátáscsökkentés terén elért előrelépéseink hosszú távon csökkentik a szén-dioxid-kibocsátás-adókra fordított kiadásainkat, ugyanakkor segíti ügyfeleinket a Scope 3 értékük csökkentésében a teljes ellátási lánc tekintetében.

Milyen akadályokba ütköztünk és hogyan oldottuk meg?

Valamennyi forgatókönyv esetében abból indultunk ki, hogy ugyanazt az üzleti tevékenységet folytatjuk, mint jelenleg, valamint egy adott éghajlati kockázatra vagy lehetőségre összpontosítottunk. Elemzésünk során a kvantitatív és a kvalitatív módszerek kombinációját alkalmaztuk, előnyben részesítve a kvantitatív adatokat, melyek releváns, a döntés-előkészítés szempontjából hasznos, megbízható forrásokból származó adatok.

Az éghajlati forgatókönyv-elemzés végül igen összetett munka volt, és számos akadályt kellett leküzdenünk, melyek során három kulcsfontosságú tanulságot tártunk fel.

1. A forgatókönyvek elemzése hatalmas kihívás és folyamatos tanulás, ezért fontos, hogy szánjunk rá időt!

Ahogy a Munkacsoport legutóbbi helyzetjelentéséből kiderül, elismert tény, hogy a vállalatoknak vélhetően időre van szükségük ahhoz, hogy megfelelően kidolgozzák az éghajlati forgatókönyv-elemzésüket, és döntést hozzanak arra vonatkozóan, hogy az eredményeket nyilvánosságra hozzák-e.

Az éghajlati forgatókönyv elkészítése nagy vállalás, és nem szabad alábecsülni. Különösen fontos, hogy csak a releváns forgatókönyvekre érdemes koncentrálni. Az elején szánjunk időt a rendelkezésre álló lehetőségek és források megismerésére. Gondolunk itt az implementációs útmutató tanulmányozására, a TCFD Knowledge Hub erőforrásainak felhasználására és hogy tanuljunk a bevált gyakorlati példákból.

2. A forgatókönyvek olyan adatokra támaszkodnak, amelyek esetleg nem állnak rendelkezésre, ezért legyünk kreatívak

Az egyes ajánlások arra ösztönöznek, hogy számszerűsítsük a különböző pénzügyi hatásokat, ami könnyen igazi probléma lavinát indíthat el. Bár a forgatókönyvek segítenek néhány változó adatelemzésében pl. az ETP 2DS forgatókönyve a szén-dioxid-kibocsát és adó bevezetését írja le, amely 2050-re lineárisan 210 USD/tCO2-ra emelkedik, azonban ennek alkalmazása a jövőbeli kibocsátások és költségek tekintetében kihívást jelenthet. Ezért jó, ha nyitottak vagyunk a forgatókönyv összeállításakor más hiteles adatokra használatára is, természetesen ügyelve arra, hogy a feltételezések és a források legyenek dokumentálva. Ez vonatkozik például ütemterveink használatára is, érdemes olyan források elemzéseivel kombinálnunk őket, mint a Bloomberg, Energy Aspects and Refinitiv. Nem az a cél, hogy a legtökéletesebb számítást vezessük le, hanem egy olyan klímaforgatókönyv modellezése, amely a stratégiai gondolkodást alapozhatja meg.

3. A forgatókönyvek olyan történetek, amelyek képzelőerőt igényelnek, ezért bátran legyen nyitott

Az éghajlati forgatókönyvek egy-egy valószínű jövőbeli állapot hipotetikus kimenetelét írják le egy adott környezetben. Természetes, hogy az alapján kíséreljük meg értelmezni az ismeretlen jövőt, amit ma igaznak vélünk, viszont ez nem mindig vág egybe a forgatókönyvben megfogalmazott víziókkal. Amikor az éghajlati forgatókönyv eredményeit bemutatjuk, hangsúlyozzuk a közönségnek, hogy a forgatókönyv definíció szerint ez konstrukció, és nem szabad szó szerint venni. Mindemellett azzal, hogy be kell vonni az érintett multidiszciplináris feleket, időbe telhet, amíg mindenki közös nézőpontra kerül.

További meglátások

Míg az éghajlati forgatókönyvek elemzése azt sugallja, hogy 2030-ra felmerülhet némi pénzügyi kockázat vállalkozásunk esetében - elsősorban a megnövekedett költségek miatt, amelyeket kezelni kell -, mégsem kell lényeges változtatásokat végrehajtanunk üzleti modellünkön. A későbbiekben lehetőségünk nyílik finomítani modellünket, újabb szempontokat beépíteni - például ha nem vettük figyelembe a másodlagos hatások pénzügyi vonzatait, vagy az egyes forgatókönyvek esetén előforduló reputáció csökkenést -, különösen, amint új, jobb minősített adatok lesznek elérhetők (például jobb hosszú távú előrejelzések a jövőbeli nyersanyagellátásról különböző feltételek mellett). Továbbra is alkalmazzuk az éghajlati forgatókönyvek elemzésének módszerét, hogy megértsük az éghajlatváltozás üzleti tevékenységünkre gyakorolt hatásait, és biztosítsuk a megfelelő gazdaságossági lépések

bevezetését, miként versenyképesek maradjunk abban a jövőbeni környezetben, amelyben működni fogunk.

Fenti elemzésünk elsőként esettanulmányként került publikálásra a TCFD weboldalán, amely itt elérhető.